1. Minél előbb fogj hozzá!
A gyermek már magzati állapotban hall, felismeri szülei hangját. Beszélj, énekelj, kommunikálj vele! Születésétől kezdve nevezd meg a személyeket, tárgyakat, amivel kapcsolatba kerül, mondd el a tevékenységet, ami történik vele. Nemcsak biztonságot ad számára, hanem megismeri és megjegyzi. Egy éves kora körül pedig meg is nevezi.
Megszületnek az első szavak!
2. Óvd gyermeked figyelmét!
Sokan gondolják, a gyermek figyelmét leköti, ha sok inger éri. Zenélő, beszélő játékok sokaságát kínálják a játékboltok is. Sok családban a kisgyermek mellett szól a televízió, rádió, használatban van az okostelefon. A folyamatos háttérzaj megterhelő, kimerítő, türelmetlenné tesz.
Az egyszerre jelen lévő ingeráradat, zajos környezet hosszú távon figyelem koncentrációs problémát, nyelvi zavart okozhat.
3. Első az anyanyelv!
Az anyanyelvet is tanulni kell. Az erre való képesség az egészséges gyermekkel születik. Ezek az ép beszélőszervek és az agyi működés. Mi az anyanyelv? Az a nyelv, amit a gyermek a szüleitől tanul meg, és amin később a gondolatait érthetően tudja kifejezni.
Napjainkban nem ritkák a vegyes házasságok, ahol a szülők különböző nyelvet használnak. Beszéljenek a gyermekükhöz az anyanyelvükön! Így lesz két anyanyelve, és lesz kétnyelvű.
7-8 éves korig az anyanyelv, anyanyelvek hibátlan elsajátítása legyen a cél! Az idegen nyelv korai tanulása az anyanyelv és az idegen nyelv használatában gyakran zavart okoz.
4. Kérdéseit válaszold meg!
Ha a gyermek kérdez, akkor érdeklődő. Aki érdeklődő, arra vágyik, hogy többet tudjon. A legnagyobb motiváció a későbbi tanuláshoz, hogy minden kérdésére megadjuk a választ.
Ezzel ösztönözzük, hogy nyitott, kommunikatív személlyé váljon.
5. A szülő beszéde nyelvi példa
A beszéd képessége kiváltság, hisz más földi élőlény erre nem képes. A nyelvvel gondolatainkat tudjuk kifejezni. Ki hogyan beszél, az műveltségével, intelligenciájával szoros kapcsolatban áll. Felelősség, hogyan és mit mondunk. A gyermek figyel, utánoz. Kommunikációnk technikáját és tartalmát is. Beszéljünk érthetően, helyes kiejtéssel! Természetesen lehetnek hangok, szavak, amiket a kisgyermek nem tisztán ejt ki. Nem kell rászólni, kijavítgatni, ismételtetni, de fontos, hogy ne erősítsük meg azzal, hogy mi magunk is átvesszük a „pöszeséget, gügyögést”, mert olyan „cuki”. Azzal viszont semmi gond, ha kitalál új szavakat, és használja is. Fontos, hogy értse ezek köznapi jelentését. Nyelvhasználata árnyaltabb lesz.
6. A könyv jó barát
Az első „játékok” között legyen ott a könyv! Először a képeskönyv, vízhatlan anyagból, amit nyugodtan a szájába is vehet. Meséljünk a képekről, tanuljunk szavakat, rövid mondatokat!
Később az életkornak megfelelő verses, mondókás, meséskönyv. Majd a kisiskolásoknak való történetek, regények.
Teremtsünk hagyományt, legyen a könyv ajándék! Mindig, minden alkalomra adható.
7. Szókincsbővítés énekkel, mondókával, verssel, mozgással!
A mondókák, versek, énekek alkalmasak, hogy sok-sok új és szép szót, kifejezést tanítsunk! A dallam, a ritmus, a mozgás segít a megértésben, a szavak jelentésének felidézésében. Alkalmasak a hangutánzásra, hangulatfestésre.
Segítik a hangok tisztán ejtését, a szótagolást, a helyesírás alapjainak elsajátítását. Előkészítik az olvasás szeretetét, az olvasottak megértését és előadását, a szövegalkotást.
8. Olvassatok minden nap!
Olvasóvá nevelni csak példaadással lehet. Kiskortól kezdve olvassunk együtt, lépésről lépésre! Elsőként a szülő olvas, a gyermek figyel, aztán már nézi a képeket, betűket, követi a szöveget. Mikor olvasni tanul, olvasson a szülővel együtt, egy-egy szót, mondatot, felváltva egy-egy szakaszt, versszakot. Az olvasottakat együtt értelmezzék, az ismeretlen szavak jelentését beszéljék meg vagy keressék meg szótárban, akár az interneten! Menjenek el könyvtárba! Mindez később az önálló ismeretszerzés, tanulás alapja. A már biztosan olvasó kisiskolást hallgassuk meg! Dicsérjük, akkor is, ha javításra is szorul.
Így nagyobb kedvvel gyakorol, és egyre ügyesebbé válik. Az olvasottakat kérjük vagy engedjük, hogy elmesélje. Mindig legyen időnk a meghallgatásra! Alakítsuk szokássá a tananyag hangos felmondását! Az ismeretek jobban rögzülnek!
9. Játsszunk a nyelvvel!
A nyelvi játékok nemcsak szórakoztatóak, de hasznosak is! Lehet párban vagy kisebb-nagyobb társasággal játszani. Mindig a gyermekek életkorának, tudásának megfelelő legyen!
Esztergályos Jenő Oktatójátékok kisiskolásoknak című könyvét azért ajánlom, mert több tantárgyhoz, életkoronként összegyűjtve segíti a választást. A digitális ismeretszerzés a tanulásban sem nélkülözhető. Ajánlom szülőknek és diákoknak az Okostankönyvet, ahol játszva tanulhat minden diák! https://www.nkp.hu
10. Anyanyelvünk helyes értése és használata mindennek alapja
Anyanyelvi tudásunkkal az ismeretszerzést alapozzuk meg. Minden tananyag elsajátításához, amit az anyanyelvünkön tanulunk, legyen az humán vagy reáltantárgy, életkortól függetlenül használjuk. Biztos technikájú hangos és néma olvasásra, szövegértésre, szóbeli és írásbeli szövegalkotásra, biztos helyesírásra és nyelvhelyességre egész életünkben szükségünk van! Lőrince Lajos kiváló nyelvész professzor szavaival összefoglalva: „Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.”